Egy nő állt a Batthyány tér metrólejárójánál. Rövid short, testrefeszülő felső, kopottas magassarkú cipő és fekete napszemüveg volt rajta és a falnak támaszkodva elmélyülten olvasott.
1992 július 11-ét írtunk. A kora délutáni ragyogó napsütésben bronzosan csillogott a lány lebarnult bőre. Formás bokái és keresztben összerakott combjai mágnesként vonzották a tekintetemet.
Vártunk valakit. Pontosabban két barátommal lányvásárláshoz a lányt vártuk.
Nijat Nyugat-Kínából, Xinjiang-ból érkezett és már lassan egy éve a cégemnél dolgozott, Lackó iskola mellett szintén a cégemnél végzett kisegítő munkákat. Felmerült, hogy Nijat maradni szeretne szépséges hazánkban és ezt magyar feleséggel teheti meg legegyszerűbben. Lackó véletlenül ismert egy hölgyet, akivel ugyan még csak egyszer találkozott és szerinte benne lenne érdekházasságban.
Erre a hölgyre vártunk. Már több perce késett.
Ismét felnéztem a napsütésben sütkérező elmélyülten olvasó lányra. Kifejezetten jó teste kreatív gondolatokra buzdította fantáziámat.
Váratlanul megkérdeztem Lackót:
- Nem lehet, hogy ezt a csajt várjuk?
Lackó bizonytalanul méregette:
- Á, ennyire nem jó csaj!
Még csak egyszer találkozott vele egy esti programon. Napsütésben, napszemüvegben még nem látta.
- Kérdezd meg tőle. Talán ő is bevállalná. Egyébként szívesen bevállalnám én is.... mondtam Lackónak.
Citromsárga Lada Samara autóm alig tíz méterre parkolt az olvasó lánytól. Lackó kiszállt és a lányhoz sétált.
Amint a lány felnézett, mindkettőjükben felcsillant a felismerés szikrája és immár barátként puszival üdvözölték egymást.
Nijattal esetlenül kiszálltunk a Samarából üdvözölni a lányt. Juditnak hívták.
Szép név. Valamiért a Judit név lelkem rejtekeiben mindig is nagyon tetszett. A Juditokra mindig másképpen néztem, de olyan eddig még nem volt aki "A Judit" lett volna.
- Ő a főnököm - mutatott be Lackó Juditnak.
- Ő pedig Nijat akiről beszéltem, a leendő férjed.
Judit megszemlélt bennünket, közben fesztelenül vitatta Lackóval az elmúlt esti buli eseményeit és közös barátaik dolgait.
- Nézzünk ki Gödöllőre a céghez - javasoltam - ott nyugodtan tudunk beszélgetni.
Lackó igencsak testes típus volt, alig 18 éves létére mázsa feletti testtömeggel, így mellém ült a vezető melletti ülésre. Judit és Nijat a hátsó ülésre helyezkedtek. Féltékenyen bámultam hátra, Judit magasabban lévő térdei és combjai számomra mindennél vonzóbb látványt nyújtottak. Képtelen voltam nem hátrafelé nézegetni.
Gödöllő felé bemutattam mire képes a citromsárga Samara, 195 km/h, 11 perc a városligettől Gödöllő központja. Alig 2o perc leforgása alatt a cégnél voltunk.
- Van egy kamionos ismerősünk aki mindenféle menő piákat szállít - mondta Lackó és már pakolta is ki az asztalra a különböző italokat.
Így 19 év távlatából már nem emlékszem Judit mit is rendelt, de a combjai minden izmának megfeszülésére, testének mozdulataira, a szája biggyesztésére minden részletében tisztán emlékszem.
Ittunk. Akkoriban nem volt sokféle nagyon márkás ital a boltokban, nem voltak nagy szupermarketek. Az egyetlen menő áruház a Rekord volt ahol nyugati dolgokat lehetett vásárolni. Így kuriózum volt a sokféle ital.
- Szóval, arra gondoltunk, hogy Nijat barátunkkal lehetne házasságot kötnöd. Amikor minden papírját megkapta, akkor elváltok - hoztam fel a témát italozgatás közben.
- Milyen összegre gondoltatok? - tette fel Judit a kérdést.
- Vannak szovjet évfolyamtársaim akik 6o-7o,ooo Ft-ért csináltak hasonlót.
- Én úgy gondolom tízezer dollár alatt nem tudom bevállalni - jelentette ki Judit.
Ettől el is akadt a lélegzetem mert megközelítőleg sem erre gondoltam. Ugyanakkor meg is könnyebbültem mert így törölve az eredeti program.
A hangulat már igencsak jó volt, így felmerült, hogy csináljunk valami jó bulit.
- Menjünk le a Balatonra éjszakai meztelen fűrdőzésre - hozta fel Lackó mosolyogva ötletét.
- Rendben - mindenki egyhangúlag beleegyezett.
A már megszokott ülésrendben elhelyezkedtünk a Samarában és irány a Balaton Budapesten keresztül.
- Szeretnék átöltözni - vette fel Judit - a Battyhány tértől 1oo méterre lakom a Csalogány utcában.
Amikor megérkeztünk a ház elé mindannyian felmentünk Judit lakásába.
Judit egy piros egyberuhát vett fel ami semmit nem takart szexis combjaiból. Öltözködés közben ki-be járkált és a félig begombolt piros ruhája alatt jól látható volt fekete csipkés melltartója. Ez újabb lökést adott nem cenzúrázott fantáziámnak. Nijat feleségvásárlását én ajánlottam, hogy kifizetem, de Judit kiesett a képből, így teljesen más gondolatok kergették egymást a fejemben.
Amikor Judit befejezte az átöltözést leült a kis nappaliban elhelyezett étkezőasztalhoz és anyukájával beszélt telefonon. Közben lábaival önkéntelen mozdulatokkal játszott az asztal alatt. Én lábmániás vagyok. Számomra nagyon fontos a szép és ápolt női láb, ápolt, tiszta körmökkel. Juditnak kifejezetten szép és ápolt lába volt. Újabb impulzus. Kezdtem elveszíteni a talajt a lábam alól.
A Balatonra leérkezve az első csárdánál megálltunk vacsorázni és amikor már jócskán teleettük magunkat, elég sötét is volt, Siófok parkosított partvonalának egy padokkal ellátott részén megejtettük jövetelünk célját, a fűrdőzést. Meleg nap után az esti Balaton kellemesen langyos és sekély vízében messze begyalogoltunk és egymást ugratva szórakoztunk.
Éjfélre járt mire kijutottunk a vízből. Jó volt a hangulatunk, így mozizás mellett döntöttünk. Balaton menti mozi zárva volt, így irány vissza Budapest.
Egy Lackó által ismert kis éjszakai moziba mentünk, ahol a Brian élete c. filmet néztük meg. Judit itt már mellettem ült és kezének és combjának símogatását is bátran állta, bár az első csók még nem csattant el.
Pirkadó hajnal volt mire hazaértünk.
Hát így történt az első nap Judittal, aki később meghatározó tényező lett életemben. Feladtam miatta egy 11 éve tartó kapcsolatot és 17 év közös életnek vágtunk elébe melynek során 5 gyerekünk született.
